Neil Gaiman Amerikai Istenek

Minden vallás egy pont, ahol megvetjük a lábunkat és cselekszünk, egy kilátóhely, ahonnan a világot szemléljük.

De mi soha nem emeltünk templomokat. Nem volt rá szükségünk. A föld a templomunk. A föld a vallás. A föld öregebb és bölcsebb, mint azok, akik járnak rajta. Az istenek meghalnak, ha elfelejtik őket. Az emberek is elpusztulnak. De a föld mindig itt van. A jó helyek, meg a rosszak is. A föld nem megy sehová.

Az emberek hisznek. Az emberek ilyenek. Hisznek. És nem vállalnak felelősséget a hitükért: a világra hívnak bizonyos dolgokat, de nem bíznak hitük teremtményeiben. Benépesítik a sötétséget kísérletekkel, istenekkel, elektronokkal, mesékkel. Az emberek álmodnak és hisznek és a hit, a sziklaszilárd hit az, ami miatt a dolgok megtörténnek.

A régi isteneket elfelejtik. Az újakat olyan gyorsan felkapják, mint amilyen hamar megszabadulnak tőlük, hogy helyet adjanak a még újabbaknak.