Pánik kezelése
Bevezetőként a pánik betegség kognitív modelljét írjuk le:
Ha a számunkra veszélyes helyzetet aktivitással kontrollálhatatlannak minősítjük, vészreakcióval reagálunk. A vészreakció annak az evolúciósan ősi reakciónak felel meg, amikor a szervezet fokozza oxigénfelvételét és az egész szervezet aktivitását annak érdekében, hogy támadni vagy menekülni tudjon. Ha ilyenkor a civilizált körülmények között, – és éppen a szorongás lényegéből fakadóan – nem tudunk megfelelő testi aktivitással reagálni, akkor azonos anyagcsere mellett, a légzési széndioxid veszteséggel (alkalózissal, hipocapniával) arányos tünetek jelennek meg. Ezek a tünetek a szisztémás alkalózis kísérő jelenségei: szájszárazság, fokozott szívverés, verejtékezés, zsibbadás, légszomj, mellkasi fájdalom, bizonytalanságérzés.
Ezek szerint a pánikszindrómában – szorongásos rohamban –az első, a meghatározó összetevő pszichológiai. Az enyhe szorongás jeleinek, veszéllyé, közelgő katasztrófa előjelévé minősítése, ami vészreakciót, elsősorban további légzésfokozódást vált ki.
A leírt folyamatnak az u.n. „ördögi kör”-nek a működése az alábbi ábrán jól követhető:
Ördögi kör: a pánikroham egymásra épülő fázisai (Kopp-Fóris nyomán)
A testi tünetek által kiváltott fokozott alarmkészség kialakulásában alapvető szerepet játszik a kulcsélmény. Kulcsélmény szinte minden betegnél feltárható. Legtöbb esetben egy hozzátartozó halála vagy közvetlen közelben átélt haláleset, baleset, ami aztán a testérzetek (szájszárazság, fokozott szívverés, verejtékezés, zsibbadás, légszomj, stb.) katasztrófának való minősítésében meghatározó. Az igen súlyos, halálfélelemmel járó tünetek, ha bizonyos helyzetekben vagy helyeken alakulnak ki, gyorsan vezethetnek tanult, elkerülő magatartáshoz, legtöbbször agorafóbiához. Az elkerülő magatartás nem okilag előzi meg a rohamot, mégis hamar rögzülhet, mert azt a hitet erősíti, hogy általa sikerült elkerülni a rosszullétet. Ez aztán bekorlátozza a beteg tevékenységét, életterét.
Itt most általánosságban foglaljuk össze a pánik kezelési lehetőségeit. A személyre szabott terápia a pszichoterápia során alakul ki.
Ehhez a pánik betegség hátterének ismerete, valamint a páciens személyiségének felmérése szükséges.
Kognitív viselkedésterápia menete:
– Pánikroham megbeszélése a kognitív modell alapján
– Hiperventilációs próba
– Pánikroham alatti testi érzések és katasztrofizáló gondolatok azonosítása
– Diszfunkcionális feltevések és negatív gondolatok korrekciója
– Progresszív relaxáció bevezetése, légzéskontroll
– Pániknapló vezetése
– Negatív gondolatok kontrollja (emlékeztető kártya)
– Elkerülő magatartás ellensúlyozása
– Félelmet kiváltó helyzetek expozíciója azt jelenti, hogy olyan helyzeteket próbál ki a kezelésben levő beteg, melyeket korábban elkerült. Az a célja, hogy meggyőződjön arról, hogy a betanult megküzdési módszerek valóban hatékonyak.
– Kezelés során jelentkező újabb roham előnyös a pánikkontroll készség gyakorlásához!
Légzési kontroll: a légzési alkalózis (széndioxid szint csökkenés) megelőzésére, illetve az egyensúly helyreállítására szolgál. Az ördögi kör tanulmányozásával válik érthetővé, hogy a vér széndioxid szintjének szabályozása miért központi jelentőségű a szorongásos tünetek megelőzésében. Ez nem csupán tüneti kezelés, hanem oki terápia, amennyiben a beteg az igen összetett pszichés háttértényezők végső közös mechanizmusának kontrollját tanulja meg.
Kevésbé tudományosan fogalmazva, ugyanígy hatékony elsősegélynyújtásként a levegő után kapkodó rohamozót, zacskóba lélegeztetni!
A pánikbetegség gyógyszerei
A pánikbetegséget általában nyugtatóval kezelik, amelyek közül a legelterjedtebb jelenleg a benzodiazepin típusú nyugtatók. Ezek csökkentik a szorongást, és megelőzik a rohamokat. A ma kapható benzodiazepin szerek is okoznak hozzászokást.
Ha a nyugtatók nem hatnak, antidepresszáns szokott következni. Ezek lehetnek például sertraline, paroxietine, fluoxetine.
Ha már valaki gyógyszert szed, fontos, hogy akkor sem szabad hirtelen abbahagyni a gyógyszerek szedését, ha jól érzi magát, és semmilyen tünete nincs. Szintén figyelni kell a pontos, rendszeres szedésre, a rendszertelenül bevett tabletták szinte hatástalanok.